Tegnap véget ért az öt napos méregtelenítő kúra, amit még karácsonyra kaptam Zsoltitól.
A napi bevitel az alábbiakból állt.
Minden nap az aznapi Dr Steinberger lé (7.5 dl) napi öt alkalomra elosztva, reggelihez 2 szelet Norbi kenyér, és napi 3 liter víz. Este ettem 2-3 villányi savanyú káposztát, illetve az utolsó két este 1-1 dkg sajtot.
Az első nap búzafűlé, utána zöldséglé, harmadik napon ananászlé, utána céklalé, végül sárgarépalé.
Mindegyik nagyon finom volt.
Esténként már baromi éhes voltam, de végigcsináltam.
Az eredmény: -3.8kg, ami méreganyag távozást jelent, vagyis nem a zsírállomány csökkenése.

Pár napja erős alhasi fájdalmaim vannak, ami csütörtök éjjelre odáig fajult, hogy ki kellett hívni az ügyeletet hajnalban.
A dokinő vagy petefészekgyulladásra, vagy vastagbél gyulladásra gondolt, ezért ma nem mentem dolgozni, kezdtem a nőgyógyásznál. Egyébként sem voltam 3 éve rákszűrésen, már nagyon aktuális volt a dokilátogatás.
 Megcsinálta a rákszűrést és az uh-t. Sajnos a cisztáim száma gyarapodott, illetve van egy elég nagy is, ami miatt mindenképp eü kaparást javasol, és szövettant. ( a túlsúly és a cukor miatt megnő a rákosodás valószínűsége). Ez okozhatja az erős alhasi görcsöket és a vérszegénységet is szerinte, de a felfúvódás és a teljesen megkeményedett has nem emiatt van.
Mennem kell gasztroenteorológiára (időpont febr.21).
A fájdalom baromi nagy, előre félek az estétől. A köldöksérv elbújhat mellette, leginkább a szüléshez tudnám hasonlítani.

Szegény Zsolti teljesen kétségbe volt esve hajnalban, nem tudta a mentők számát sem, nem tudott vércukrot mérni, egy perc alatt összezuhant.
Halál ideges volt, nem értette miért nem jön ki a mentő (először őket hívtuk, de ahol van ügyelet, oda nem mennek).
Azt mondta, nagyon szarul néztem ki, igaz, menni és mozogni alig tudtam a fájdalomtól, folyt rólam a víz, miközben fáztam, és bevallom, féltem. Úgy szorítottam az ágy oldalát, hogy teljesen kihűlt a kezem, és görcsben volt az egész testem.Hétvégén meg kell tanítanom a vércukor mérésre, ezen akár az életem is múlhat.
Ma is fájt egész nap a hasam, de ez elviselhető. Olyan érzés, mintha szögekkel kivert hatalmas kövek lennének egészen lent a hasban, amiktől az ki akar szakadni, és minden mozdulatnál mozognak odabent. Ez annyira nem gáz, bár lehet, hogy úgy hangzik.
De a görcs, az iszonytató.

Holnap lesz az első vizsgám, túl sok reményt nem fűzök hozzá, mert alig tudtam tanulni rá.

Puszi mindenkinek!