2010 szeptember 11-én a Jobbik egyik megyei szervezete magyar-arab barátság napot tartott. Remélem, ennél lejjebb már nem süllyedünk. Szégyen!

Ma reggel 90,1 kg voltam. Negyed 11kor ébredtem, kettőre mentem egy találkozóra a Bazilikához, ami nem jött össze.

Hazafelé már annyira rosszul voltam, hogy azon gondolkoztam, felhívom Zsoltit, jöjjön haza.
Ment a hasam, folyt rajtam a hidegveríték (szó szerint, mintha kb szaunában ültem volna 40 percig), baromira dobogott a szivem, és nagyon szarul éreztem magam. Valószínű sápadt is lehettem, mert mindenki gyanúsan nézett rám, és át akarták adni a helyüket még az idősek is.
Féltem. Azt éreztem, hogy bármikor meghalhatok.

Aztán csak hazaértem valahogy, lezuhanyoztam, lefeküdtem kicsit, és elmúlt.

Nem tudom, mi lehetett ez,lényeg, hogy elmúlt.

Délután nem csináltam már semmit, tv-t néztem, mostam, szaunáztam, és most várom az XFaktort.

Nem tudom mit kéne tennem, hogy véget érjen ez a családon belüli háború.
Én személy szerint nagyon utálom. Ráadásul, mindenkinek igaza van.
Igaza van anyának, igaza van Zsófinak, igazam van nekem.
Mindannyiunknak fáj sok minden, és mindig észrevesszük, ha a másik bántót mond vagy tesz. (vagy úgy érezzük csak).
Azt azonban sosem vesszük észre, ha mi bántunk, akarva vagy akaratlanul.
Én sem, Zsófi sem, anya sem.

Ez így nagyon nincs rendben. Ki kéne beszélnünk magunkból egymás közt, őszintén, szeretve. Ki mikor kit és miért bántott meg, kinek mi fáj, ki mit nem tud elviselni, kiben milyen "gyilkos" szavak maradtak meg.

Ha képesek leszünk őszintén a másik szemébe mondani, mi fáj, (ugyanúgy, mint a háta mögött), és a másik képes megértően végighallgatni mindezt, és mi együtt megkeresnénk az okokat. Nem támadni!!!! Beszélgetni, megérteni, átélni a másik érzéseit is. Neki is vannak, neki is fájnak, és ő is szeretne szeretni, és vágyik a szeretetre. (és ez most vonatkozik mindenkire, rám is, és rád is, aki most olvasod)


Csak így lehetünk újra egy család.
Addig nekem van lányom, és van anyám,vannak testvéreim, de nincs összetartó családom.

Szükségem van rátok, mert szeretlek Benneteket, és azt szeretném, ha mindannyian szeretnénk egymást. Ne várjunk addig, amíg késő lesz már. Kérlek Benneteket!

It's my the biggest dream.

Valóra tudjuk váltani?